A szorongáshoz hasonló érzelmek azért fejlődtek ki, hogy a kutyás megvédjék a veszélyektől. A kutya agykéregében megy végbe a veszélyek vagy a stresszhelyzet felismerése, én innen indul a limbikus rendszeren keresztül a test többi részével történő kommunikáció. Ezen kémiai változások sorát kell érteni, amelyek az egész testre kihatnak. Ha ezek változások túl sok ideig tartanak, vagy túl könnyen, nem megfelelő inger hatására váltódnak ki, érzelmi téren problémák jelentkezhetnek. A stressz vegyülete folyamatos termelődése hosszú távú károsodást okozhat, ha ez idősebb kutyáknál történik, az agyműködés az Alzheimer-kóréhoz hasonlóan hánytatni kell

Az agy kémiájának a szerepe
Robert Sapolsky , az neurológus írta: „A krónikus depresszióban szenvedő emberek agykérge megrögzött módon suttog szomorú dolgokat az agy többi részének”. Az embernél és a kutyánál ez a „suttogás” egyaránt limbikus rendszerben megy végbe, ott, ahol az elme és a test találkozik.
A limbikus rendszer kölcsönös kapcsolatok pókhálószerű szövedéke, amely kémiai hírvivők, ún. neurotranszmitterek termelésével dolgozza fel az ösztönöket és az érzelmeket.
Ezek a kémiai anyagok, mint pl. a szerotonin, erős hatással vannak a hangulatra, és az embernél a magas szerotonin szint függ össze a depresszióval. Egyes kutatások azt feltételezik, hogy a szerotoninnak a magabiztossághoz is köze van: a vezér ebeknek magas a szerotonin szintjük, míg az alárendelt egyedek kevesebbet termelnek belőle. Az embernél a hangulatot meghatározó neurotranszmitterek szintja gyógyszerekkel, fizioterápiával és alternatív gyógyászati eszközökkel szabályozható. A kutyáknál az engedelmességre nevelés, a szoktatás, a kondicionálás és a mozgás mind hatással van a neurotranszmitterek szintjére, a viselkedésre és az érzelmekre.

Fóbiák és szorongás
A fóbia egy dologtól vagy helyzettől való irracionális félelem. A kutyáknál a racionális félelmek, például az orvosi rendelőktől, és irracionális félelmek, vihartól, kalapos vagy esernyőt tartó embertől, egyaránt kialakulhatnak. Az irracionális szorongás is előfordulhat, például ha a kutya gazdája elhagyja a szobát.
A fóbia és a szorongás pániktámadást eredményezhet, mely során a kutya légcseréje fokozódik, izmai megfeszülnek. Kényszeres viselkedés is kialakulhat, amikor az állat egy bizonyos tevékenységet rituálisan végez, például fel-alá járkál. A szorongás extrém esetében a kutya képtelen pihenni vagy aludni.
A depresszió növekvő, ritkábban csökkenő étvágyban, ragaszkodó vagy távolságtartó magatartásban ingerlékenységben vagy bágyadtságban nyilvánulhat meg.

Diagnózis és kezelés
A fóbia, a szorongás, a depresszió és a szomorkodás mind ez idáig nem képezte az orvosi gyakorlat szerves részét, és sok állatorvos még ma is vonakodva alkalmazza a fenti kifejezéseket a kutyákra. Ha úgy látja, hogy a kutyájának pszichológiai problémája van, keressen fel egy viselkedési zavarokban jártas állatorvost.
A viselkedésbeli problémák kezelése rendszerint gyógyszeres és terápiás kezelésben valósul meg. A szorongásos állapot acepromazin nyugtatóval enyhíthető. A rövid ideig tartó, például utazással kapcsolatos szorongásra az állatorvos szorongásoldót írhat fel.
Az állatorvosok a kutyák érzelmi problémáit egyre szélesebb körben kezelik környezetanalízis, kondicionálás, hozzászoktatás és újabb hangulatjavító gyógyszerek kombinálásával.

x saját gépelés